Miért pont a világ legnagyobb futballrangadójával kapcsolatban ne lehetne szó a magyar futballról. Hazánk fiai közül hat futballista és két edző is része a világ legfontosabb futballrangadójának történelmének. Puskásról, Kocsisról, Cziborról, Kubaláról szinte mindent tudunk. De ki volt Alberty Kiszely Gyula?
Egy remek debreceni kapus, aki 1911. június 4-én született. Az OBTK, az Attila és a Bocskai csapataiban védett, mielőtt külföldön kezdett munkát keresni. 1934 és 1936 között védett a Real Madridban. Két El Clásicón állt a világ akkor legjobb védelme mögött. A hátvédeknek is, de a tehetségének is köszönhető, hogy nem kapott gólt a Barcelonától. Nem csak ezért került be a Real Madrid történelem könyvébe.
A magyar kapus volt a madridiak első európai idegenlégiósa, nem is akármilyen körülmények között került a spanyol fővárosba. A Real 1934 nyarán európai túrára indult és a Fortuna Düsseldorf kapusát, Jakob Bendert nézte ki magának. A játékossal is megegyeztek, de végül a német szövetség nemet mondott a kontraktusra. Egy madridi tisztségviselő javasolta, hogy próbálkozzanak magyarokkal, Alberty pedig éppen akkor keresett munkát Spanyolországban. „Ahol olyan kapusok védik a válogatottat, mint Háda József, ott minden kapus nagyszerű lehet” – győzte meg magát az egyik madridi vezető, és nem is hibáztak Albertyvel.
Tudását a Barcelona kapuslegendájához, Ricardo Zamorához hasonlították, akivel aztán egy csapatban is játszott, miután a spanyol átszerződött Madridba. (Ő volt a második komolyabb játékos, aki átöltöztette a szívét. Az első José Quirante volt, aki a Barcelonában nevelkedett, de 1906-ban Madridba szerződött. Neve azért is szent a mai napig is Madridban, mert a Realt 1929-ben ő irányította az első spanyol bajnoki szezonban, ahol csapata két ponttal a Barcelona mögött végzett, a második helyen.) Zamora Madridba érkezése után Alberty az olimpiai bajnok cserekapusa lett. Aztán a polgárháború miatt mindketten elhagyták Spanyolországot.
Végül Zamora és Alberty is visszatért, a magyar kapus az Unión de Irún, a Racing Ferrol, végül a Celta de Vigo kapuját őrizte. Pályafutását Granadában fejezte be, tragikus körülmények között. 31 éves volt, amikor egy fertőzött kútból ivott, megbetegedett és a hastífusz két hónap alatt elvitte, 1942. április 10-én hunyt el. Ahogy a Vigo honlapja is megemlékezik róla, San Joséban álló sírján mindig van friss virág.
