Alap, hogy a fociblogokban mindig a fanatikus kommentek a legjobbak. Fogunk is szemezgetni belőlük, azok kedvéért, akik nem mernek vagy akarnak leszállni a posztok alatti, rosszul megvilágított, de annál izgalmasabb térbe. Első versenyzőnk, SPU megmutatja, hogy mi csinálhatja ki a Barcát: hát a bálványimádat. Íme az ötcsillagos hozzászólás, ami a Mourinho, a meghaladhatatlan zseni című posztra reagál:

SPU 2011.04.14. 13:10:05
Mourinho köcsög, hát. De attól még jó edző, sőt valódi sztáredző. Guardiola viszont tulajdonképpen nem edző, hanem ... hát izé. Nincs rá szó, inkább próbálom körbeírni. Szóval: filozófus. Vagy guru. Vagy szent. Vagy szellemiség. Vagy erkölcsi tartás. Esetleg messiás. Na jó, nem erőlködöm tovább. Guardioláról korszakot kéne elnevezni. Erről a hozzáállásról. A tartásról, a szellemiségről. Hogy nem a győzelem a fontos. És következőleg: hogy nem trükkökkel és taktikákkal, piszkos kis fogásokkal kell túljárni az ellenfél eszén. Hanem, hogy minél jobban kijátssza a csapat magából azt, amire képes. Hogy a csapatban mindenkor benne lévő foci potenciál minél nagyobb mértékben realitássá váljék. Hogy foci legyen, és hogy a foci mindenek előtt való legyen, a következményekre való tekintet nélkül. Guardiola a labdarúgás testet öltött lényege, egészen elképesztően kivételes jelenség a nemzetközi profi labdarúgás sóbizniszes, profitorientált világában. Léte kvázi fizikai képtelenség. Csoda.